----növényi eredetű táplálékok a vadonban----
NÖVÉNYI EREDETŰ TÁPLÁLÉK
Néhány növény, pl. a tiszafa, nadragulya erős méreg, ezek besorolása senki számára nem kétséges. Azonban vannak olyan növények, amelyeket 20-30 ember is nyugodtan fogyaszthat, de a 31-ediknél heves mérgezési, vagy allergiás tüneteket vált ki. Lehet, hogy a mérgezés enyhe, múló rosszullétet jelent "csak", de előfordulhat, hogy akár visszafordíthatatlan, maradandó kárt is okozhat pl. a májban. Azért is nehéz néhány mérgező növényt definiálni, mert pl. egy egészséges, pihent szervezetű sportember lehet, hogy egy enyhén mérgező növényt is elfogyaszthat különösebb probléma nélkül. Ugyanez az ember, ugyanezt a növényt túlélő helyzetben (legyengülve, kimerülve) már nem eheti meg "károsodás nélkül".
Fontos, hogy ügyeljünk a növény javasolt felhasználására. Lehet, hogy pl. a friss leveleket nyersen is nyugodtan fogyaszthatjuk, de a növény gyökere súlyosan mérgező. Előfordulhat, hogy a méreg lebomlik a hő hatására, így az megfőzve, lekvárként már nyugodtan fogyasztható. Megtéveszthető lehet, hogy az adott növény közismert gyógynövény, vagy hogy a madarak, állatok fogyasztják. Ezek között is több mérgezőt találunk.
Néhány polgári életben megjelent túlélőkönyv - "külföldi katonai túlélő kiképzésre" hivatkozva - növényi tesztet javasol a mérgező hatás megállapítására. Azaz pl. éhgyomorra megkóstolni, és ha nincsen mérgezés 8 órán belül, akkor fogyasztható. Az ilyen és hasonló tesztek megtévesztőek és rendkívül veszélyesek. Néhány növény mérgezési tünetei a gyilkos galócához hasonlóan 12-14, vagy akár 20 óra lappangási idő múlva jelentkeznek. Ekkor azonban gyakran már az orvosi segítség is hiábavaló. Kevesen tudják, hogy az ehetőnek tartott mandula nagyobb mennyiségben fogyasztva erős méreg. Pl. 60 mag felett halálos is lehet.
Egyetlen módszer van : Pontosan felismerni az adott növényt, és tudni, hogy melyik része fogyasztható!
A növények gyűjtésénél arra is figyeljünk, hogy az ne forgalmas út, vagy más szennyezett terület közelében történjen. Az utak mentén, ugyanis pl. az ólom, olajszármazékok, égéstermékekből eredő szennyeződések sokszorosan meghaladhatják a megengedett egészségügyi határértéket.
1. Fontosabb ehető növények
Bükkfa
(Fagus silvatica)
|
Előfordulási hely |
Szinte mindenhol megterem, de összefüggő erdőket 300-1200 m tengerszint feletti magasságon alkot. Az Alföldön azonban csak szórványos az előfordulása. |
|
Felismerése |
Egyik legnagyobbra megnövő fánk, amely eléri a 25-30 m magasságot is. A fák alatt rendszerint nem találunk nagyobb aljnövényzetet. Kérge sima, szürke, esetenként kissé vöröses. Legfeljebb fenyővel keveredve alkot vegyes erdőt. Rügyei jellegzetesen keskeny tüskeszerűek. Ovális levelei kissé hullámos szélűek, és itt lágy tapintásúak. A levelek ősszel megbarnulnak, és egy részük télen is a fán marad. Termése a szelídgesztenyére hasonlító fényes, barna, hegyes makkok, amelyből 2 foglal helyet a tüskés kupacsokban. A kupacsok tüskéi lágyak. A makktermés jellegzetes három élű. A tüskés kupacsok éréskor négy részre hasadva nyílnak fel. |
|
Gyűjtés ideje |
Ősszel, télen, (tavasszal) |
|
Elkészítése |
Nyersen is, de a makkok belsejét megőrölve főzni, és sütni (a vékony héjat le kell venni a fogyasztáshoz, elkészítéshez). A makkból finom étolajat is préselhetünk. |
|
Gyógyhatása |
- |
|
Megjegyzés |
A középkorban éhínségek idején rendszeresen fogyasztották a makkját.
|
Csalán (nagy csalán)
(Urtica dioica)
|
Előfordulási hely |
Nedvesebb, árokparti, vízparti területeken, elsősorban árnyékos részeken. Nagyon elterjedt, közönséges növény. |
|
Felismerése |
A lágyszárú növény kedvező viszonyok esetén akár másfél méteres magasságot is elérhet. Szára négyszög keresztmetszetű. A szív formájú levelek széle erősen fűrészes. A leveleken, szárakon sűrű, apró, rövid ún. �szőrzet� található, amely a jellegzetes, csípős anyagokat tartalmazza. |
|
Gyűjtés ideje |
Tavasszal, nyáron, (ősszel). |
|
Elkészítése |
Célszerű a fiatalabb, zsengébb növényeket gyűjteni. A kisebb leveleket gerincétől megfosztjuk (mint a sóskánál), és forró vizes lemosás után teának, főzeléknek elkészítjük. Szükséghelyzetben rántás, habarás nélkül is nagyobb mennyiségben fogyasztható táplálék. |
|
Gyógyhatása |
A tea kedvelt gyógyhatású szer, amelyet köszvény, aranyér ellen használnak. Bőrnyugtató hatása miatt bőrkiütés ellen külső borogatásként is alkalmazzák. |
|
Megjegyzés |
Sütésnél, főzésnél sokoldalúan használható. A csalánlevélbe burkolt vadhús, hal stb. meleg kövön, földalatti tűzhelyen ízesen elkészíthető. Mivel a csalán gyakorlatilag semmilyen a szervezetre káros anyagot sem tartalmaz, ezért a leveléből készült főzelék akár több napon keresztül is biztosíthatja a harcképességünk fenntartását. A kiszárított leveleket zárt helyen hónapokig is tárolhatjuk, pl. egy cipős dobozban. Szappan, sampon híján hajmosásra is használhatjuk. Ehhez egy csajkányi levelet felforralunk, és a langyos levelével megmoshatjuk a hajunkat. A fehér (Lamium album), és a piros árvacsalán (Lamium Purpureum) is a nagycsalánhoz hasonlóan használható. |
Csipkebogyó (csipkerózsa)
(Rossa canina)
|
Előfordulási hely |
Utak, erdők mentén, erdei tisztásokon, gyakran nehezen átjárható bokorsort alkot. |
|
Felismerése |
A két-három méter magasságot is elérő sűrű bokor szárából erős, végükön gyakran kissé kampós tüskék állnak ki. A legtöbbször (3), 5 illetve 7 levél helyezkedik el egy-egy száron. A lándzsa formájú levelek széle erősen fűrészes. A rendszerint rózsaszínű virágát 5 sziromlevél alkotja. Amennyiben felvágjuk a piros bogyótermést, a vékony húsa alatt szúrós szőrökkel borított magvakat találunk. |
|
Gyűjtés ideje |
Júniustól márciusig. |
|
Elkészítése |
Bogyója nyersen is fogyasztható. (Nagyobb mennyiségben székrekedést okoz). A csipkebogyóból teát, szörpöt, lekvárt is készíthetünk. Néhány vidéken a csipkebogyót szárítani is szokták. A vitamintartalom legalább egy részének megőrzése érdekében, folyamatos �legyezés� mellett legalább 80- 90 C°-ra kell a félbevágott csipkebogyókat hevíteni, hogy így hamar elveszítse a benne levő nedvességet. |
|
Gyógyhatása |
Igen magas C-vitamin tartalma van. |
|
Megjegyzés |
Az október, november után gyűjtött csipkebogyónak jelentősen csökken a vitamin tartalma. |
Galagonya (egybibés)
(Crataegus laevigata)
|
Előfordulási hely |
Erdő szélén, réteken, legelőkön gyakori növény. |
|
Felismerése |
Leggyakrabban bokor, de kedvező viszonyok esetén akár 8-10 m magas fává is nőhet. A fa kérge pikkelyes, és könnyen leválik. A vékonyabb ágak barna árnyalatúak, és később pedig szürkévé alakulnak. Többnyire ötágú karéjos levele van, amely kissé csipkézett szegélyű. Termése megérve élénkpiros színű ovális bogyók, alján öt kis száraz levél hajtással. Az ágak tüskések. |
|
Gyűjtés ideje |
Tavasztól őszig. |
|
Elkészítése |
Bogyója nyersen fogyasztható. Néhol még a fiatal leveleit is nyersen fogyasztották. |
|
Gyógyhatása |
Virágja, gyümölcse idegnyugtató hatású. |
|
Megjegyzés |
Kémiai összetétele miatt fogyasztása csak kisebb mennyiségben javasolt. |
Fekete áfonya
(Vaccenium myrtillus)
|
Előfordulási hely |
Ingoványos, lápos talajon, patakok mentén, rendszerint ritka, ligetszerű erőkben. Gyakori bükkösökben és tölgyesekben is. |
|
Felismerése |
Csipkézett szélű, lándzsa formájú, erezett zöld levél, amely gyakran rózsaszínű elszíneződést mutat. A bogyótermés kezdetben piros, majd az éréskor változik sötétkékre, lilára, és hamvas színt mutat. Az áfonya alján az ötlevelű csészelevelek, vagy az érett bogyónál annak nyomai jól láthatóak. A növény szára rövid szakaszonként szárcsomókkal tagolt, és ezek mint ferde gyűrűk találhatók a növényen. |
|
Gyűjtés ideje |
Nyár vége, ősz (aug.-nov.). |
|
Elkészítése |
A nyersen is élvezhető, savanykás bogyóját legtöbbször főzve fogyasztják. Levesek, lekvárok, zselék, szószok készülnek belőle. Az ételízesítőként is használt bogyókat gyakran szárítva tartósítják. A levelét a népi gyógyászatban gyomorpanaszok ellen szedték, és az ebből készült főzetét itták. |
|
Gyógyhatása |
A szárított bogyók hasmenés, vérhas ellen hatásosak, de lázcsökkentő hatásuk is van. |
|
Megjegyzés |
A vörös áfonya előfordulása sokkal ritkább nálunk, de bogyója ennek is alkalmas fogyasztásra. A növény jellegzetes szív alakú, (felül bevágott) leveléről könnyen felismerhető. |
Fekete bodza
(Sambucus nigra)
|
Előfordulási hely |
Ligetszerű erdőfoltokban, fasorok mentén. Akácos erdőben a leggyakoribb az előfordulása. |
|
Felismerése |
Bokor, de fává is fejlődhet, amelynek magassága akár a 7-8 m-t is elérheti. Szürke, szürkésbarna kérgén sötétebb kis foltok találhatók, melyek bütyökszerűen kiemelkednek. Kettétörve a szár könnyen azonosítható, mert fehéres puha bél fut végig az ágak közepén. Lándzsa formájú levelei fűrészes szélűek. Az ernyős virágok fehér, illetve sárgás árnyalatúak, és erős átható illatuk van. A megérett bogyók fényes fekete, és lilás fekete színűek. |
|
Gyűjtés ideje |
Májustól júniusig (júliusig) nyílik a jellegzetes ernyős virágzata. |
|
Elkészítése |
Az ernyős fehér virágából kiáztatással kellemes üdítőital, szörp készíthető. Virága teljesen veszélytelen, semmiféle káros anyagot sem tartalmaz. Terméséből ízletes lekvár főzhető. |
|
Gyógyhatása |
Termése nyersen hashajtó hatású. |
|
Megjegyzés |
A kifúrt belű ágból a tűzgyújtás segítésére a pásztorok fúvócsövet szoktak készíteni. A vörös bodza és a gyalog bodza nevű változata mérgező, és mivel hasonló a fekete bodzához, így csak gyakorlott gyűjtő szedje a fekete bodzát! A friss, zöld részek mérgezőek. Tehát a virágokról le kell szedni a kocsányokat. Melegítésre a fekete bodza termésében levő mérgező anyag teljesen lebomlik, ezért alapos főzés után lekvárt lehet bogyójából készíteni. |
Hamvas szeder
(Rubus casesius)
|
Előfordulási hely |
Hegyes, dombos területek erdői szélén, ritkábban erdőiben, de szántón, tarlón is. |
|
Felismerése |
1-1,5 méter magas, sűrű, erősen tüskés bokor. Kerekded levelei hegyes csúcsban végződnek, és erősen fogazottak. Nemcsak a növény szára, hanem a levele is tüskés. A fürtös bogyótermés megérve hamvas kék színű, és 5-7 levél övezi. |
|
Gyűjtés ideje |
Június, július, augusztus. |
|
Elkészítése |
Legtöbbször nyersen fogyasztják, de néha szokták szárítani, vagy lekvárrá főzni is. |
|
Gyógyhatása |
Magas vitamintartalma van. |
|
Megjegyzés |
A megérett gyümölcs csak rövid ideig tárolható, mert izét hamar elveszti. |
Húsos som
(Cornus mas)
|
Előfordulási hely |
Domboldalak, erdőszegélyek melegebb, déli szegélyén, és utak mentén. |
|
Felismerése |
Fává is megnövő cserje, amelynek lándzsa formájú sötétzöld levelei sima szegélyűek, és jól láthatóan erezettek. Tavasszal sárga virágai messziről észrevehetők. Közel másfél cm-es piros bogyótermés közepén egy kemény mag található. |
|
Gyűjtés ideje |
Augusztus vége � szeptember. |
|
Elkészítése |
Kisebb mennyiségben nyersen is fogyasztható, de befőtt, sőt bor készítésére is használják. |
|
Gyógyhatása |
- |
|
Megjegyzés |
A törpesom, és a veresgyűrű som változata nem fogyasztható, így szedése csak kellő ismerettel ajánlott! |
Kamilla (orvosi székfű)
(Matricaria racutita)
|
Előfordulási hely |
Leggyakrabban legelőkön, réteken csoportosan is fellelhető, de utak, házak mellett sem ritka. Homokos, szikes talajon a leggyakoribb. |
|
Felismerése |
Mindössze 5-12 cm hosszú, sárga közepű virágok rendszerint enyhén kúpos (belül üreges) belsővel, amelyeket keskeny, egymást is fedő fehér sziromlevelek öveznek. A virág alatt közvetlen (néhány cm-el) nem találunk leveleket. A keskeny, mindössze néhány milliméter széles lágy levelek tüskésnek látszanak. |
|
Gyűjtés ideje |
Áprilistól szeptemberig. |
|
Elkészítése |
Virágából tea, inhalálás, gargalizálás és melegvizes �oldatából� borogatás. |
|
Gyógyhatása |
Nyugtató, gyulladás csökkentő hatása miatt bőrre, szemre, torokra, de belekre is használják. A kamillás fürdő felfrissít. Torokfájás, nátha esetén inhalálni. Szájfertőzést, fogfájást enyhíti. |
|
Megjegyzés |
Az egyik legősibb ismert gyógynövényünk, amelyet napjainkban is széles körben használnak még egyes vidékeken. |
Kis bojtorján
(A. minus)
|
Előfordulási hely |
Többnyire gyenge, rossz minőségű talajokon, utak mentén, gyakori gyomnövény. |
|
Felismerése |
Egy, ritkán másfél méter magas, lágyszárú növény. Sötétzöld, kerekded, üreges szárú leveleken vörös virágok találhatók. Az ún. akaszkodó fészekpihék még száraz állapotukban is könnyen megtapadnak a ruhán, vagy beakadnak a bőrünkbe is. |
|
Gyűjtés ideje |
Áprilistól októberig a levelét, a gyökerét pedig ősszel. |
|
Elkészítése |
A leveléből salátát szoktak készíteni, a gyökerét pedig megfőzve legtöbbször leves, vadhús ízesítésére használják. |
|
Gyógyhatása |
Gyökeréből izzasztó tea készíthető. |
|
Megjegyzés |
A fiatalabb leveleket nyersen is szokták fogyasztani. |
Komló
(Humulus lupulus)
|
Előfordulási hely |
Mélyebben fekvő, vizes területek, nyirkos erdők növénye, amely rendszerint sövényként található. |
|
Felismerése |
Lágy szárú növény, amely 4-5, esetenként 6 méter hosszan kapaszkodik más növényekre. Nagyméretű, gyakran ötkaréjos levelét és szárát apró, szúrós szőrök borítják. Jellegzetes tojás alakú termése a pikkelyszerű leveleivel a fenyőtobozra is hasonlít. |
|
Gyűjtés ideje |
Áprilistól augusztusig. |
|
Elkészítése |
A fiatal hajtásokból salátát, főzeléket készítenek, de levesbe is szokták főzni. |
|
Gyógyhatása |
Nyugtató, enyhén alvásjavító. |
|
Megjegyzés |
A sörkészítéshez a tobozkákban levő jellegzetes ízű magot használják. |
Kökény
(Prunus spinosa)
|
Előfordulási hely |
Erdők napsütötte oldalait szegélyező bokrok. |
|
Felismerése |
3-4 méter magasságig megnövő sűrű, tüskés bokor. Kerekded levelei erősen fűrészes szélűek, és szőrösek. A hosszú, egyenes tüskék szinte minden ágon megtalálhatók. Termése éréskor sötétkék színű bogyó, amely ősszel érik. |
|
Gyűjtés ideje |
Késő őszi, kora téli hónapok. |
|
Elkészítése |
Nyersen is fogyasztható. Termését lekvárnak és ételek ízesítésére is használják. |
|
Gyógyhatása |
A termés vesebetegségek kúrálásának népi gyógyszere. |
|
Megjegyzés |
A nyers bogyó nagyobb mennyiségű fogyasztása néhány embernél székrekedést okoz. Igazán kellemes, édes íze a termésnek az első fagyok (dércsípés) után van, előtte erősen fanyar ízű. |
Madárberkenye
(Sorbus Aucuparia)
|
Előfordulási hely |
Meszes, gyenge termőképességű talajok fája, és a hegyekben is előfordul. Parkokba, kertekbe gyakran ültetik dekoratív termése miatt. |
|
Felismerése |
10, esetenként 15 m magasra megnövő fa, melynek sima kérge szürkés árnyalatú. Sötétzöld, lándzsa formájú levelei széle fűrészfogas. A fehér, esetenként sárgás ötszirmú virágok csoportosan nyílnak. Termése, a szintén csoportosan függő bogyók először sárgák, majd narancs, és végül piros színűek. A zöld levelek között fürtösen pirosodó termésről könnyen fel lehet ismerni a madárberkenyét. A bogyó belseje sárgás. |
|
Gyűjtés ideje |
Október, november. |
|
Elkészítése |
Lekvárnak, zselének. |
|
Gyógyhatása |
A bogyójából készült tea enyhén hashajtó, valamint a népi gyógyászatban még reumára használták. |
|
Megjegyzés |
Csak főzve fogyasztható!!! Főzés nélkül ugyanis csípős, savanyú ízű, és káros az egészségre. Az érett termést akkor célszerű gyűjteni, ha azt már a dér is megcsípte. Szárítva, napos helyen aszalva tartósíthatjuk, és felhasználáskor megfőzzük. |
Marit lapu
(Tussilago farfara)
|
Előfordulási hely |
Nedves területeken, patak- és folyópartokon elterjedt növény. Előfordul még bányafalakon, és agyagos, meredek területeken is. |
|
Felismerése |
A legfeljebb fél méter magas gaznövény szára mintha rügyekből, pikkelyekből állna össze, és tetején sárga �szőrökből� álló virágot találunk tavasszal. Levelei nyárra akár 25-30 cm-es nagyságot is elérik. Alakjuk közel szív alakú, és enyhén fogazott szegélyűek. |
|
Gyűjtés ideje |
Április, május. |
|
Elkészítése |
A kisebb levelekből saláta, főzelék, gyógytea főzhető, de ételízesítésre is alkalmas. |
|
Gyógyhatása |
Leveléből köhögés elleni teát főznek, de gyulladásos testrészekre rakva is használják. |
|
Megjegyzés |
A lemosott levelek ereit � a gyulladásos helyre erősítés előtt � gondosan megtörik, bevágják, hogy a hatóanyagok jobban kijöjjenek belőle. Háborúban a kiszárított leveleiből pótolták a dohányt. |
Mezei katáng (Cikória)
(Cichorium intybus)
|
Előfordulási hely |
Réteken, legelőkön, parlagokon, erdei tisztásokon. A homokos, meleg talajt kedveli. |
|
Felismerése |
1-1,2 méter magas gyomnövény. Szára erősen szőrös, terebélyes. Érdekessége, hogy a talaj közeli és a felső levelei alakjukban eltérnek. Az alsó levelek ugyanis fogazottak és hullámos szélűek, de a felsők már sokkal kisebbek. Világoskék, vékony sziromlevelek alkotják a virágát, amelyek erős fényben összecsukódnak. |
|
Gyűjtés ideje |
Tavasszal (ősszel). |
|
Elkészítése |
Kora tavasszal a levelek és a gyökér felső 1-e salátának, főzve. Később megkeseredik. A megszárított, megpirított, majd megőrölt gyökerekből készítik a cikória pótkávét. A levelet, gyökeret szokták szárítani, és főzés után fogyasztják. |
|
Gyógyhatása |
A virágjából készült főzetet kötőhártya gyulladásnál borogatásként, szemre használják (és a gőzölést is). |
|
Megjegyzés |
Helyenként előfordult már a virág fehér változata is. |
Sóskaborbolya
(Berberis vulgaris)
|
Előfordulási hely |
Bokros tisztásokon, erdőszélek napos oldalain, szántóföldek mentén. |
|
Felismerése |
Kedvező időjárási, és talajviszonyok között akár 3 méteresre is megnőhet. A leggyakoribb előfordulási formája viszont a bokor, cserje. Erős levelei ellipszis formájúak, és a tövüknél csúcsosan elkeskenyedve illeszkednek a szárhoz. Itt még rendszerint tövisek is találhatók. A levél éle tüskés. A piros, hosszúkás, bogyószerű termés fürtökben helyezkedik el az ágakon. A bogyók kék magvúak. |
|
Gyűjtés ideje |
Nyár (július-augusztus) |
|
Elkészítése |
A bogyószerű termés kisebb mennyiségben nyersen, elkészítés nélkül is fogyasztható. Lekvárként, vagy zselének megfőzve savanykás étel. |
|
Gyógyhatása |
A belőle készült teát fejfájás és hasmenés ellen alkalmazzák. A népi gyógyászatban a leveléből készített főzetet gyulladásokra borogatásként használták. Levelét savanyú íze miatt néhány vidéken salátának használták, de ez veszélyes!! |
|
Megjegyzés |
Néhány északi megyénkben sóskafának is nevezik. A sóskaborbolyának magas a C-vitamin tartalma. Egyik díszcserje változata sem fogyasztható! |
Szelíd gesztenye
(Castanea sativa)
|
Előfordulási hely |
Tölgyerdőkben, és mészszegény talajon, többnyire hegyvidékeinkben. |
|
Felismerése |
Dús koronájú, 25 akár 30 méter magasságot is elérő fa. Zömök törzse van. A sötét színű kérge bordás, repedezett, és rendszerint csavarodik is. Nagyméretű, fényes levelei lándzsa alakúak, fűrészes szegéllyel. A közismert gesztenyetermést, tövises kupacsház védi. A kupacs rendszerint 4 hasábba reped fel. Ebben 2-3 gesztenye szokott lenni. |
|
Gyűjtés ideje |
Ősszel. |
|
Elkészítése |
A szárított magvakat liszté kell őrölni, és sütéshez, főzéshez is használható. A mag héját bevágva parázson sütve kitűnő, kalóriadús csemege. Főzni is szokták. |
|
Gyógyhatása |
Levelével inhalálva köhögés ellen. |
|
Megjegyzés |
A magvak időjárástól függően télen, kora tavasszal is gyűjthetők. |
Vad szeder
(Rubus frukticosus)
|
Előfordulási hely |
Elsősorban hegyvidéki erdők szélein, tisztásain. Gyakran összefüggő, szinte áthatolhatatlan sövényt alkot. |
|
Felismerése |
1-1,5 méter magasra megnövő bokor. A növény szára mikro- és nagyobb tüskékkel dúsan borított. A viszonylag gyenge szárak gyakran a földig is lehajlanak. Tavasszal fehér vagy rózsaszínű virága ötszirmú. Apró bogyókból álló termése 1-1,5 cm átmérőjűvé is megnő. Színe zöldből rózsaszínűvé, majd éretten feketévé, kékes feketévé válik. |
|
Gyűjtés ideje |
Július�augusztus�szeptember. |
|
Elkészítése |
Nyersen is fogyasztható. Gyümölcslét, szörpöt, és néhány vidéken bort is készítenek belőle. |
|
Gyógyhatása |
- |
|
Megjegyzés |
Magas C-vitamin tartalmú növény. Szeptember végén már ízetlen, ún. szatyakos lesz. |
Ehető hazai gyógynövényeink
Régebben az emberek jobban összhangban éltek a természettel. Benne találák meg az ételüket, orvosságukat, és az otthonukat. Manapság ha valaki megéhezik levesz egy babkonzervet a polcról. De ez nem volt mindig így, és nem is kell, hogy így legyen. A városi ember is megtalálhatja az eggyensúlyt a termézettel. Legjobb alkalom erre a kezdetre, ha kipróbálunk néhány hazai "specialitást".
Egész Európában elterjedt növény, szinte bárhol megtaláljuk. Leveleit és fiatal hajtásait kesztyűvel célszerű gyűjteni, mivel a rajta található csalánszőrökön keresztül hangyasavat juttat a bőr alá, ami először kellemetlen égő, majd hosszú ideig viszkető érzést okoz. Felhasználás előtt ezért dobjuk forrásban lévő vízbe az alapanyagot fél percre. Elkészíthető főzeléknek magában vagy más zöldségekkel együtt, de levesekbe vagy salátákba is tehetjük. Régen sört is főztek belőle, és gyógyteája ma is fontos alkotórésze a vértisztító és veseműködést serkentő teakeverékeknek. |
Leginkább hegyvidékeken, valamint vizek partján, nedves élőhelyeken terem. Savanykás íze miatt csak keveset használjunk belőle, inkább csak fűszerezésre. Főtt leveleinek íze jól illik burgonyás ételekhez, vagy lencsefőzelékhez, de omlettbe is keverhetjük. Tejfölös mártásba téve húsételekhez is fogyasztható. |
Fehér libatop (Chenopodium album) Mindkettő gyakori gyomnövénye kertjeinknek. Fiatal hajtásait spárga módjára párolva készíthetjük el. Leveleit pedig főzelékként hasznosíthatjuk. A és C vitaminban gazdag növények, melyeknek magjaiból régen házilag lisztet készítettek - bár ez eléggé türelemjáték. |
|
Közismert ez az apró kerek levelű, talajon elterülő gyomnövény. Az egész föld feletti rész alkalmas konyhai felhasználásra, nyersen salátának, főzelékként, vagy levesben is jól érvényesül picit kesernyés íze. Nagy előnye, hogy egy évben több generációja is zöldell (efemer növény), így még októberben is találunk zsenge egyedeket. |
Fiatalon az egész tőlevélrózsáját salátaként vagy főzelékként készíthetjük el, a magvai pedig mustárhoz hasonló ízűek. Kozmopolita növény lévén nem kell sokáig keressük környezetünkben, mire ráakadunk. |
Százszorszép (Bellis perennis) Bár nem rokonságuk miatt kerültek egymás mellé, felhasználásuk azonos. Leveleik főzelék-alapanyagok, virágaikkal pedig szinte bármilyen ételt díszíthetünk. A vörös- és fehér here virágai erre nyersen is alkalmasak, a százszorszép bimbóit előbb fűszeres ecetben áztassuk. |
Szárazabb területeken is találkozhatunk ezzel a húsos levelű, gyomként is előforduló növénnyel. Magas C-vitamin tartalma miatt régen skorbut ellen használták. Az eddigiekhez hasonló felhasználási lehetőségeken túl savanyúságként (ecetes felöntőlével), vagy borban is eltehető télire. Egyiptomban és Szudánban nemesített változatait kerti növényként termesztik, Nyugat-Európában pedig vadon begyűjtik, majd friss saláta alapanyagként hozzák forgalomba. |
Apró, lóherére emlékeztető növények, fehér vagy sárga virágokkal. Zöld és bordó levelű fajai is megtalálhatók nálunk. Ez utóbbi nagyon mostoha körülményeket is elvisel, így betonrepedésekből is, tetőcserepek közül (ahol egy kis avart talál) gyakorta kinő. Savanykás ízű levelét fűszerezésre, ízesítésre használhatjuk, de csak kis mennyiségben, hiszen oxálsavtartalma miatt amellett hogy íze intenzív, nagy adagban káros lehet. |
Nedvesebb területeken tömegesen előfordul ez az apró növény, aminek ajakos virágai lilák. A fiatal levelekkel burgonyás ételeket fűszerezhetünk (petrezselymes burgonya módjára például), de főzelékek adalékául is szolgálhat. Túróhoz, vagy fűszervajhoz keverve is kellemes ízű. Sörkészítésnél a komlót helyettesítették vele a régi időkben. Virágaival bólékat színezhetünk. |
Lándzsás útifű (Plantago lanceolata) Zsenge levelei feldolgozás nélkül is, az idősebbek az erek eltávolítása (szálkátlanítása) után kerülhetnek az asztalra. Konyhai lehetőségeken túlmenően préselt nedve köhögéscsillapító. Leveleit sebekre is helyezik, ha nincs más kötözőszer. Magjainak főzete gyermekek számára enyhe hashajtó hatású. |
Magas szárán júliustól szeptemberig virágzó kék szirmai feltűnőek a réteken. A cikória őse. Gyökeréből szárítás, pörkölés, és őrlés után pótkávé készíthető, zsenge levelei pedig főzelékként vagy párolva fogyaszthatók. Ha begyűjtünk pár gyökeret és cserépben sötét helyen meghajtatjuk, halványított levelei nyersen is jó ízűek. |
Díszváltozatát szárazvirágként használják a virágkötők, az alapfaj országszerte előfordul. Gyógyteája közismert (többek között vértisztító, vizlethajtó hatású), de levelei nyersen is finomak, illoolaj tartalmuk miatt aromások. Túró és vaj fűszerezésére javasolható. |
 |
Gyermekláncfű (Taraxacum officinale)
Ezt biztosan nem kell bemutatni. Virágzás előtt gyökere főzve saláták alkotórésze, fiatal levelei (amíg nem keserednek meg) hasonlóképp használhatók. Ha erről lekéstünk volna semmi gond, hiszen egész nyáron át virágzik, és termést érlel. Magjait elvetve pedig rövid idő alatt zsenge levélhez
