Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csipkerózsa, "C-vitamin tartalma tízszer nagyobb a citroménál"

Csipkebogyó (gyepűrózsa) (Cynosbati pseudofructus (Rosa canina L.))

csipkerozsa.jpg

 

Hogyan gyűjtsük a csipkebogyó (gyepűrózsa) gyógynövényt?

A növény gyógyászati célokra használt termését szeptember környékén gyűjtik. A csipkebogyó drogja kétféle alakban kerül kereskedelembe, szárítva és szőreitől, magvaitól megtisztítva "csipkehúsként".

Csipkebogyó (gyepűrózsa) hatóanyagai:

Vitaminok, különösen a friss csipkebogyó gazdag C vitaminban, pektin, gyümölcssavak, cukor, karotinoidok, cseranyagok.

Milyen vegyületeket tartalmaz a Csipkebogyó (gyepűrózsa)?

.A csipkebogyó tartalmaz fajtól függően 200-1700 mg/100 g C-vitamint, 14 g/100 g cukrot, 3,5 g/100 g pektint, 5 g/100 g alma- és citromsavat, 4 g/100 g fehérjét, karotinoidokat, B1-, B2-, E-vitaminokat és ásványi anyagokat (pl. magnézium).

Csipkebogyó (gyepűrózsa) felhasználása:

A csipkebogyó gyenge vizelethajtású és enyhe hashajtó hatású. A gyümölcssavak és a pektin fokozzák a hatást, terápiás célokra azonban nem alkalmazható kielégítő eredménnyel. Kellemes, édes-savanykás íze miatt a drog élvezeti teaként, vagy ízjavító hatása miatt gyógynövény-keverékekben használható. A csipkebogyómag húgyhólyag- és vesebántalmak, különösen vesekő esetén alternatív gyógymódként alkalmazható. A vitaminban gazdag friss gyümölcshúsból lekvár és gyümölcslé készíthető, illetve vitaminkészítmények alapanyagául szolgálhat.

Sokrétű felhasználását az is bizonyítja, hogy teát, szirupot, lekvárt is csinálnak belőle, bár elkészítése igen munkás, miután bogyóban lévő apró szőröktől csak szőrszitán való átnyomással szabadulhatunk meg.

Már az ókori népek is felismerték gyógyító hatását, főként a sorvadásos betegségek ellen. A C-vitamin fokozza a szervezet ellenálló-képességét, a flavonoidok gyulladásgátló és antibiotikus immunerősítő hatást fejtenek ki, a pektinek pedig segítik az emésztést. A bogyóból készített gyógytea influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések idején rendszeresen fogyasztandó. Ismeretes gyógyhatása vese- és hólyagbántalmakra, bélhurut és hörghurut esetén. Emésztést javító hatása közismert, gyenge vizelethajtó tulajdonságú. A csipkebogyó készítmények jól használhatók erősítő, üdítő és élvezeti célokra is. Ízjavító hatása miatt gyógynövény-keverékekben, gyümölcs-teákban széles körben alkalmazzák.

Jó tudni a csipkebogyó (gyepűrózsa)ről!

Poros utak mellett ne szedjük a csipkebogyót!

Érdekesség a csipkebogyó (gyepűrózsa)ről.

Egyes népek még likőrt, bort és pálinkát is készítenek belőle, a svédek pedig levesnek főzik meg. A csipkebogyó tartalmazza a legtöbb C-vitamint az összes vad és kerti gyümölcs közül, sőt C-vitamin-tartalma tízszer nagyobb a citroménál. A bibliában a csipkebokor Mózes elhivatását jelképezi. A középkorban a lángoló csipkebokrot Mária jelképének tekintették, aki érintetlenül lett Isten anyja, ezért a barokk művészetben az égő csipkebokor a szeplőtelen fogantatás jelképe.

Ne forraljuk, csak áztassuk!

Ha teát készítünk belőle, sohase forraljuk fel, ezzel ugyanis búcsút mondhatunk a csipkebogyó C-vitamin-tartalmának. Ehelyett öntsünk a termésre vizet, és fél napig hagyjuk állni! Így a vitamin kioldódik a bogyókból anélkül, hogy sérülne. Mint vízben oldódó vitamin, a C-vitamin könnyen és gyorsan kiürül a szervezetből. A folyamatos utánpótlás érdekében ne egyszerre igyunk meg egy nagyobb mennyiséget, hanem kisebb adagokra osztva, a nap folyamán több alkalommal vigyük be a szervezetünkbe!

A szárított csipkebogyóban is bőségesen található C-vitamin, még jobb azonban, hogyha a termést frissen szedett állapotában használjuk fel. Az első őszi fagyok idején érdemes „szüretelni”, ezután ugyanis folyamatosan veszít vitamintartalmából.