Tejelő hasznosítási típusú fajták

1.ALPESI

A fajtajelleg leírása:

Kifejlett korban bakoknál a testtömeg 70–80 kg, a marmagasság átlagosan 80 cm. Az anyák testtömege 40 kg felett kell, hogy legyen, marmagasságuk 65–75 cm, törzshosszúságuk 65–80 cm. A testalakulás kifejezett tejelő jellegre utal. A szőr pirított zsemleszínű, a lábakon valamint a hát felső vonalán általában fekete, de a fekete színeződés hiánya nem kizáró tulajdonság. A barna mélyebb tónusai is előfordulhatnak, sőt a teljesen fekete szín is megengedett. Polichrom változatban az állat barna vagy fekete alapon fehér foltos, szintén általában fekete hátszíjjal. A fej lehet szarvalt vagy szarvatlan, a nyakon függelékkel vagy anélkül, szakállas vagy szakálltalan. A pofa és a homlok széles, az orrvonal homorú, a szemek kissé dülledtek, a fülek zárt vonalban felfelé állóak. A nyak ívelt, a testhosszúság átlagos, a hátvonal egyenes, a mellkas mély, a far pedig széles. Szilárd végtagok, száraz ízületek és erős körmök jellemzik a fajtát. A tőgy terjedelmes, elöl-hátul jól függesztett, a bőr finom tapintású, fejés után összeesik. Korán érő fajta, a gödölyék megfelelő nevelés mellett 7–12 hónaposan tenyésztésbe vehetők. Ellésenkénti szaporulata 1,6–2,2. Tejtermelése jó körülmények között, 275–300 napos laktáció alatt elérheti a 800–1000 litert. ................................................................................................................................................................................................................................................................ 2.SZÁNENTÁLI

A fajtajelleg leírása:

Kifejezetten tejelő fajta, erőteljes, robosztus testalkat jellemzi. Kifejlett korban a bakok testtömege 80–90 kg, a marmagassága 80 cm feletti. Anyáknál a testtömeg 45 kg feletti, a marmagasság 60–80 cm, a törzshosszúság 65–80 cm. A szőr rövid, egyöntetűen fehér színű. A fej lehet szarvalt vagy szarvatlan, a nyakon függelékes vagy anélküli, szakállas vagy szakálltalan. A homlok széles és lapos, az orrvonal csaknem egyenes, a fülek vízszintesnél lentebb nem lóghatnak. Jellemző a fajtára az erőteljes mar, a széles lapocka és az egyenes hátvonal. A mellkas széles és mély, a bordák jól látszanak. A tőgy mirigyes és terjedelmes, jól függesztett. Korán érő fajta, a gödölyék megfelelő nevelés mellett 7–12 hónaposan tenyésztésbe vehetők. Ellésenkénti szaporulata 1,6–2,2. Tejtermelése jó körülmények között, 275-300 napos laktáció alatt elérheti a 800–1000 litert.

........................................................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................................................

4.A toggenburgi

Svájci kecskefajta. Alkata az Appenzeller kecskéhez hasonló, marmagassága valamivel kisebb, mint a Saanen-völgyi kecskéé.

Magyarországon viszonylag ritka. Svájcban, Németországban, Hollandiában és a tengeren túl fontos szerepet játszik.

Leírása 

• Színe: őzbarna, barna, és annak minden színárnyalata
• Tömege: 40-50 kg (anya), 65-70 kg (bak)
• Marmagassága: 68-72 centiméter (anya), 70-75 cm (bak)
• Szarvaltság: suta
• Évi átlagos tejtermelés: 650-800 kg

................................................................................................................................................................................................................................................................

                  Hús hasznosítási típusú fajták

5.BÚR

A fajtajelleg leírása:

Nagy testű, izmos állat, egész habitusa a hústermelést sugallja. A kifejlett anyák testtömege 50–75 kg, a bakoké 80–130 kg is lehet. Marmagasság kifejlett korban anyáknál 60–70 cm, bakoknál 70–90 cm, a törzshosszúság anyáknál 50–75 cm, bakoknál 70–85 cm. Az állat alapszíne fehér, nyaka és feje vörösesbarna. A törzs vöröses-barna színeződése megengedett. Az orrhát hajlott és általában hóka. Mindkét nemben szarvalt. Jellegzetessége a fajta nemesítésében részt vevő núbiai kecskétől örökölt hosszú, lógó, barna fül, melynek végei kifejlett állatnál felkunkorodnak. Rövid, egyenletes szőrzet fedi a testét. A szőrmentes helyeken, például a farok alatt, sötét pigmentfoltok találhatók. A feje arányos, a nyak középhosszú és bemélyedés nélküli a marba való átmenet. A mellkas jól fejlett, a bordaív kidomborodó. A háta széles és jól izmolt. A combok teltek, mélyen lehúzódóak. A medencealakulása széles és hosszú, ezért könnyen ellik. A tőgy félgömb alakú, feszesen felfüggesztett, a tőgy-bimbó középhosszú, nem vastag. Tejtermelése sem elhanyagolható, hiszen a gidák nagy súlygyarapodásához megfelelő mennyiségű és beltartalmú tejre van szükség, laktációs tejtermelése elérheti a 300–500 litert. Tenyésztésbevételi ideje 10–12 hónapos életkorra tehető. Nemi ciklusa aszezonális, ivarzása azonban augusztustól januárig intenzívebb. Az állat nyugodt vérmérsékletű és nagyon jó anyai tulajdonságokkal rendelkezik. Ellésenkénti szaporulata 1,6–2,2. Napi súlygyarapodása intenzív, az első 100 napban hímivarnál elérheti a 230, nőivarnál a 180 g-ot. A vágási kitermelése 50% fölötti, húsformái kiválóak, húsa ízletes, zsírszegény. Kitűnő hústermelési és vágási tulajdonságai keresztezésekben is jól megjelennek.

.........................................................................................................................

           Őshonos hasznosítási típusú fajták